A jóváhagyott lengyel helyreállítási terv eszközeinek lehívása a benne foglalt szükséges feltételek teljesítéséhez van kötve, az első részletet a bírói fegyelmi rendszert érintő módosítások végrehajtása után folyósítják - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Lengyelországban.
Az Európai Unió 300 milliárd euróval támogatja a REPowerEU nevű, a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energia elérését célzó, közös európai fellépésre vonatkozó stratégiát - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden délután, az uniós tagállami vezetők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatón.
Miután kedden megszellőztette a közeli alku lehetőségét az Európai Bizottság alelnöke a lengyel helyreállítási tervről, szerda délelőtt arról beszélt a lengyel miniszterelnök is (képünkön balra), hogy a megállapodás várhatóan néhány napon belül tényleg összejöhet; és mindezt akár június 2-án látványosan is szentesíthetik Varsóban egy aláírási ceremónián Ursula von der Leyen (középen) látogatásával – derült ki a legfrissebb fejleményekből.
Ursula von der Leyen szerint a tervezett olajembargó vélhetően napirendre sem kerül a hétfőre és keddre tervezett európai uniós csúcstalálkozón, viszont tárgyal a részletekről Orbán Viktor miniszterelnökkel - írja az Infostart.
Dánia, Belgium és Hollandia kormányfője, valamint Németország kancellárja szerdán megállapodást írt alá az Északi-tenger szélenergia termelésének bővítéséről.
„Most a lehető leggyorsabban csökkentenünk kell az Oroszországtól való energiafüggőségünket” – hangsúlyozta percekkel ezelőtti sajtónyilatkozatában Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, és egyúttal bejelentett egy gigantikus, 297 milliárd eurós csomagot is ennek, illetve az energiahatékonyság és a megújuló energia terjesztésének finanszírozására. A REPowerEU névre hallgató, később részleteiben bejelentett, csomag lényegesen nagyobbnak van feltűntetve, mint ami mára kiszivárgott a sajtóban, hiszen továbbra is "csak" 20 milliárd euró benne a plusz támogatás, ami szén-dioxid kvóták plusz értékesítéséből jön, a többi 52 milliárd eurónyi támogatás nagy része át van címkézve ennek a programnak a céljaira. Emellett további 225 milliárd eurónyi hitelt is felvázol a csomag, ami lényegében a helyreállítási programokból még megmaradt összeg, miközben a Bizottság azt vázolja, hogy 2027-ig összesen 210 milliárd eurónyi beruházásra van szükség a csomag céljainak eléréséhez. A REPowerEU-ban tervezett beruházásokat a tagállami helyreállítási programok mellé lépő konstrukció keretében valósítják majd meg és ezért egy most javasolt szabályrendszer segítségével ki kell egészíteni egy új fejezettel a helyreállítási programokat is. Az újrabeadás előtt álló magyar programot tehát már ennek ismeretében véglegesítik. Sokakat érintő új bejelentés, hogy a Bizottság kötelező napelem telepítést írna elő az új kereskedelmi és közcélú ingatlanoknál 2025-től, az új lakossági ingatlanok tetőjén pedig 2029-től.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a twitteren gratulált Orbán Viktornak miniszterelnökké történt újraválasztásához.
Az orosz fosszilis energiahordozókról való 5 éven belüli leválás és közben az energiahatékonysági-klímavédelmi erőfeszítések fokozása érdekében egy 195 milliárd eurós plusz beruházási csomag terveit állította össze az Európai Bizottság, amely akár komoly összegeket tartogathat a magyarországi energiarendszer fejlesztésére is, feloldva az orosz olajembargó körüli, egy hete tartó vitákat – rajzolódik ki a Financial Times szerda esti cikkéből.
Elmarad az a keddre tervezett konferenciahívás, melyen az Európai Bizottság a közép-európai országokkal tárgyalt volna a tervezett orosz olajembargóról – értesült a Bloomberg. Azt egyelőre nem tudni, miért halasztják el az egyeztetést és mikor kerülhet sor rá, elképzelhető, hogy nem közeledtek annyit az álláspontok, hogy érdemes legyen megint tárgyalni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Budapesten részletes, teljes körű tájékoztatást kapott a brüsszeli testület által javasolt szankciós csomagnak a Magyarországot érintő hatásairól és most a magyar kormány várja a helyzet megoldását célzó brüsszeli javaslatokat – jelezte Szijjártó Péter kedden.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök hívta meg Budapestre Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt – derült ki a Politico kedd reggeli hírleveléből az eddig nem ismert egyik fontos információ.
"Némi előrehaladást, egy kicsi előrelépést" sikerült elérni Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének és Orbán Viktor miniszterelnöknek a tárgyalásán Szijjártó Péter szerint. A miniszter szerint nagyon sok mindent kell még megbeszélni ahhoz, hogy Magyarország változtasson álláspontján az olajembargó kapcsán. Szavai hűtik azokat a várakozásokat, hogy gyors megegyezés lehet.
Orbán Viktor miniszterelnök ma este tárgyalt Ursula von der Leyennel. Az Európai Bizottság elnöke Magyarországra érkezett az orosz olajembargó kérdése miatt. Leyen szerint történt előrelépés a tárgyaláson, ami egyben azt is jelenti, hogy még nincs egyezség.
Orbán Viktor miniszterelnök ma este tárgyal Ursula von der Leyennel. Az Európai Bizottság elnöke Magyarországra érkezett az orosz olajembargó kérdése miatt.
Még ma, azaz hétfő délután Budapestre repül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy az uniós olajembargó ügyében tárgyaljon Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel – közölte a Bizottság szóvivője percekkel ezelőtt.
„Ahhoz, hogy át tudjunk állni egy új olajellátási rendszerre, nem csak az olaj ügyét kell megoldani, hanem korszerűsíteni kell a teljes magyar energiarendszert” – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a péntek reggeli rádióinterjúban, és ezzel gyakorlatilag egy több ezer milliárd forintos üggyé fokozta azt a finomítói átállítási kérdést, amiről ő maga is jelezte, hogy Magyarországnak „csak” néhány százmilliárd forintba kerülne. A miniszterelnök kijelentette: „amíg a magyar kérdés nincs megoldva, addig nincs magyar igen” az uniós olajembargóra; ami alatt valószínűleg azt értette, hogy amíg a jogállamisági eljárás miatt nem tisztázott, hogy a helyreállítási és más fejlesztési programokban mikor mennyi EU-pénz várható, addig a vétó belengetésével megakasztja az uniós olajembargó ügyét. Mindezt pedig úgy aposztrofálta az interjúban, hogy ez a magyar rezsicsökkentés fenntartása érdekében vívott harc. Közben Brüsszelben kiszivárgott, hogy még egy év haladékot kapna Magyarország az orosz olajembargó alól és akár a hétvégébe is nyúlhatnak az alkudozások a szankciós csomagról. Később aztán az is kiszivárgott, hogy még pénteken délután is volt egy egyeztetés Brüsszel és Budapest között az uniós olajembargó témájában és elképzelhető, hogy a hétvégén fog majd jönni az alku.
Magyarország nem hajlandó támogatni az Európai Bizottság által tervezett hatodik, Oroszország elleni szankciócsomagját - közölte Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével abban a levélben, amelyet a Financial Times szerzett meg.
Teljeskörű, a vezetékes és a tengeri szállítású orosz nyersolajra és finomított olajtermékekre vonatkozó uniós importtilalom bevezetésére tett szerdán javaslatot az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén a hatodik uniós oroszellenes csomag keretében. Frissítés! Később kiderült, hogy az idén év végével hatályba lépő teljes orosz olajimport tilalom alól 2023 végéig szóló felmentést kaphat Magyarország és Szlovákia. Erről ebben a külön cikkünkben írtunk.
Az Európai Unió már dolgozik azon, hogy olajembargót hirdessenek Oroszországgal szemben - jelezte a Bild am Sonntagnak adott interjújában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Eddig Németország és Magyarország volt a legnagyobb ellenzője annak, hogy a szankciós csomagok kiterjedjenek az orosz energetikai szektorra.
Úgy tűnik, az orosz erők háborús bűncselekményeket is elkövettek az ukrajnai háborúban azzal, hogy civileket vettek célba, de a különböző eseteket jogászoknak kell megvizsgálniuk - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton ukrajnai látogatásáról távozóban egy vonaton.
Szerinte félnünk kellene az amerikai kötvénypiacot látva.
A gond csak az, hogy nem szűntek meg azok a tényezők, amik miatt kirótták a szankciókat.
Egyelőre csak egy jelentést készítettek.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
